ZÖLD MAGYARORSZÁG MOZGALOM

KÖZÖSSÉGI RECOVERY ÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAM

„Vissza az életbe”

A ZMM javaslata a függőséggel élő emberek közösségi rehabilitációjának és társadalmi reintegrációjának támogatására

1. A PROGRAM ALAPGONDOLATA

A drogfüggőség kezelése nem érhet véget azzal, hogy egy ember abbahagyja a szerhasználatot vagy befejez egy egészségügyi/addiktológiai kezelést.

A tartós felépüléshez sok esetben szükség van arra is, hogy az érintett személy fokozatosan visszanyerje:

a mindennapi élet struktúráját,
a társadalmi kapcsolatait,
önbizalmát és kompetenciaérzését,
fizikai aktivitását,
munkaképességét,
tanulási és fejlődési lehetőségeit,
közösségi szerepét,
valamint az önálló életvitelhez szükséges készségeit.

A Zöld Magyarország Mozgalom ezért olyan közösségi recovery- és reintegrációs modell kidolgozását javasolja, amelyben az addiktológiai ellátás mellett különböző civil szervezetek, sportegyesületek, e-sport közösségek, vállalkozások, kertészetek, gazdaságok, műhelyek és más közösségi szereplők is részt vehetnek.

A program alapelve:

Nem csupán a droghasználattól szeretnénk eltávolítani az embert, hanem egy olyan élet felé szeretnénk segíteni, amelyben újra van célja, közössége, feladata és jövőképe.

2. FONTOS SZAKMAI ALAPELV

A program nem tekinti a sportot, a munkát, a kertészetet, az e-sportot vagy bármely más közösségi tevékenységet önálló addiktológiai kezelésnek.

Ezek kiegészítő, támogató és reintegrációs eszközök.

A résztvevők szükség szerint továbbra is hozzáférnek:

addiktológiai ellátáshoz,
pszichológiai segítséghez,
pszichiátriai ellátáshoz,
egészségügyi szolgáltatásokhoz,
szociális munkához,
lakhatási támogatáshoz,
valamint egyéb szükséges szakellátásokhoz.

A közösségi program ezekhez kapcsolódik, és nem helyettesíti azokat.

3. A PROGRAM CÉLJA

A program hosszú távú célja a függőséggel érintett személyek:

rehabilitációjának,

társadalmi reintegrációjának,

közösségi kapcsolódásának,

munkába állásának,

önálló életvitelének

és

tartós recovery-folyamatának

támogatása.

Kiemelt cél a visszaesési kockázatot növelő társadalmi tényezők mérséklése, például:

izoláció,
munkanélküliség,
céltalanság,
strukturálatlan mindennapok,
társadalmi kirekesztettség,
egészségtelen közösségi környezet,
lakhatási problémák,
alacsony önértékelés,
képzetlenség és munkaerőpiaci kiszorulás.

4. KIKNEK SZÓLNA?

A program elsődleges célcsoportját olyan felnőttek és fiatal felnőttek alkothatják, akik:

problémás szerhasználattal vagy függőséggel érintettek,
addiktológiai kezelésben vesznek részt vagy abból kerültek ki,
rehabilitációs folyamatban vannak,
visszaesést követően ismét segítséget keresnek,
társadalmi vagy munkaerőpiaci reintegrációra szorulnak.

Külön figyelmet igényelhetnek az olyan súlyosabb szerhasználati problémával érintett személyek, például metamfetamin- vagy más stimulánshasználati zavarban élők, akiknél a kezelésből való kikerülést követően különösen fontos lehet a strukturált, támogató közösségi környezet.

A konkrét bekerülési feltételeket és kizárási kritériumokat minden esetben szakembereknek kell meghatározniuk.

5. A PROGRAM MODELLJE

A ZMM egy „Recovery Hub” jellegű rendszert javasol.

Az alapmodell:

addiktológiai ellátás

↓

egyéni recovery-terv

↓

közösségi program kiválasztása

↓

rendszeres részvétel

↓

készségfejlesztés

↓

képzés / munkareintegráció

↓

önálló társadalmi részvétel

A résztvevő nem feltétlenül egyetlen programban vesz részt.

Az egyéni szükségletek alapján több modul kombinálható.

6. KÜZDŐSPORT ÉS SPORTPROGRAM

„Fegyelem – fókusz – közösség”

A programba partnerként bevonhatók megfelelő szakmai és gyermekvédelmi/szociális feltételekkel működő sportegyesületek.

Lehetséges sportágak:

ökölvívás,
kick-box,
judo,
brazil jiu-jitsu,
karate,
birkózás,
MMA,
atlétika,
erőnléti sportok,
egyéb közösségi sportok.

A sportmodul célja nem a „harc megtanítása”, hanem többek között:

rendszeresség,
önfegyelem,
koncentráció,
célkitűzés,
kitartás,
fizikai aktivitás,
szabálykövetés,
stresszkezelés,
közösségi kapcsolatok,
sikerélmény kialakítása.

A résztvevő fokozatosan juthat el az egyszerű edzéslátogatástól az egyesületi tagságig, majd akár versenyzésig vagy más közösségi szerepig.

7. E-SPORT ÉS DIGITÁLIS KÖZÖSSÉGEK

„Kapcsolódás a saját generációhoz”

Az e-sport olyan fiatalok számára is elérhető közösségi közeget jelenthet, akik hagyományos sport- vagy közösségi programokhoz nehezebben kapcsolódnak.

A program keretében az e-sport nem korlátlan játékot jelentene, hanem strukturált közösségi tevékenységet.

Lehetséges fejlesztési területek:

csapatkommunikáció,
együttműködés,
stratégiai gondolkodás,
konfliktuskezelés,
szabálykövetés,
kommunikáció,
időgazdálkodás,
digitális kompetenciák.

A program az e-sport környezetben rejlő további lehetőségeket is kihasználhatja.

A résztvevő például nemcsak játékos lehet, hanem:

streamer,
videóvágó,
grafikus,
kommentátor,
rendezvényszervező,
technikai munkatárs,
közösségimédia-kezelő,
csapatmenedzser.

Így az e-sport egyben digitális kompetencia- és pályaorientációs modul is lehet.

8. KERTÉSZET, TANYA ÉS TERMÉSZETALAPÚ PROGRAMOK

„Munka, természet, felelősség”

A program egyik különleges eleme lehet partnergazdaságok, kertészetek, tanyák vagy más természetközeli munkakörnyezetek bevonása.

A résztvevők megfelelő szakmai felügyelet mellett részt vehetnek például:

növénytermesztésben,
kertgondozásban,
üvegházi munkában,
komposztálásban,
állatgondozásban,
fa- és környezetápolásban,
karbantartásban,
egyszerű kézműves vagy műhelymunkában.

A cél:

feladat → felelősség → rutin → sikerélmény → kompetencia → munkaképesség

A programnak természetesen meg kell akadályoznia, hogy a rehabilitációban részt vevő személyeket ingyenes vagy kizsákmányoló munkaerőként használják.

A tevékenységnek rehabilitációs és reintegrációs célt kell szolgálnia, megfelelő munkajogi és szakmai keretek között.

9. VÁLLALKOZÁSOK ÉS MUNKAHELYEK BEVONÁSA

A program hosszú távú célja, hogy a résztvevő ne maradjon tartósan a rehabilitációs rendszerben.

Ezért vállalkozások is partnerként bevonhatók.

Lehetséges területek:

kertészet,
építőipar,
faipar,
vendéglátás,
mezőgazdaság,
logisztika,
karbantartás,
informatika,
kreatív ipar,
rendezvényszervezés,
egyéb helyi vállalkozások.

A rendszer célja:

rehabilitáció → munkára felkészítés → támogatott munkavégzés → normál munkaerőpiac

10. EGYÉNI RECOVERY-TERV

Nem minden résztvevőnek ugyanaz működik.

Ezért a program egyik alapelve az egyéni útvonal.

Például:

„A” résztvevő

Addiktológia + küzdősport + képzés

„B” résztvevő

Addiktológia + kertészet + munkareintegráció

„C” résztvevő

Addiktológia + e-sport + digitális képzés

„D” résztvevő

Addiktológia + sport + közösségi önkéntesség + szakmai képzés

A program nem azt kérdezi:

„Melyik programunkba tudjuk berakni az embert?”

Hanem:

„Milyen környezetben tud ez az ember a legnagyobb eséllyel újra működőképes életet felépíteni?”

11. RECOVERY-KOORDINÁTOR

A különböző szolgáltatások között egy kijelölt recovery-koordinátor teremtene kapcsolatot.

Feladata lehet:

az egyéni terv koordinációja,
kapcsolattartás az addiktológiai szakemberekkel,
kapcsolattartás a partner szervezetekkel,
a részvétel nyomon követése,
problémák jelzése,
továbbirányítás,
munkareintegráció támogatása,
a résztvevő hosszú távú kísérése.

A koordinátor nem helyettesíti az orvost vagy pszichológust.

12. PARTNERI HÁLÓZAT

A programhoz különböző típusú partnerek csatlakozhatnak:

Egészségügyi és szakmai partnerek

addiktológiai szolgáltatók,
pszichológusok,
pszichiáterek,
szociális szakemberek.

Civil partnerek

egyesületek,
alapítványok,
közösségi szervezetek.

Sportpartnerek

sportegyesületek,
küzdősport-klubok,
edzőtermek.

Digitális partnerek

e-sport klubok,
gaming közösségek,
informatikai szervezetek.

Gazdasági partnerek

kertészetek,
gazdaságok,
vállalkozások,
műhelyek.

Oktatási partnerek

képzőhelyek,
szakmai oktatók,
felnőttképzési intézmények.

13. BIZTONSÁGI ÉS SZAKMAI KERETEK

A program csak megfelelően kialakított szakmai protokoll alapján működhet.

Különösen fontos:

önkéntes részvétel,
emberi méltóság tisztelete,
diszkrimináció tilalma,
adatvédelem,
titoktartás,
gyermekvédelmi szabályok,
egészségügyi kockázatok kezelése,
megfelelő szakmai felügyelet,
visszaesés esetén előre meghatározott eljárás,
krízishelyzet esetén szakellátásba irányítás.

A program nem lehet büntető jellegű.

A visszaesést nem automatikusan kizárással kell kezelni, hanem szakmai szempontból értékelni és szükség esetén intenzívebb segítséget biztosítani.

14. A PROGRAM MÉRÉSE

A program csak akkor válhat hosszú távon szakpolitikai modellé, ha az eredményeit mérjük.

Lehetséges indikátorok:

programban maradás,
kezelési együttműködés,
szerhasználati gyakoriság változása,
visszaesések száma,
életminőség,
pszichés állapot,
fizikai aktivitás,
társas kapcsolatok,
oktatásban való részvétel,
képzettség megszerzése,
munkába állás,
munkában maradás,
lakhatási stabilitás,
közösségi részvétel,
önálló életvitel.

A cél nem az, hogy a program saját magát sikeresnek nyilvánítsa.

A cél az, hogy mérhető eredmények alapján lehessen eldönteni, mely elemek működnek, melyeket kell módosítani, és melyeket nem érdemes tovább finanszírozni.

15. PILOT PROGRAM

A ZMM első lépésként egy korlátozott létszámú pilotprogram kidolgozását javasolja.

Javasolt pilot:

10–20 résztvevő

6–12 hónapos időtartam

Lehetséges partnerstruktúra:

1 addiktológiai szakmai partner,
1 pszichológiai/szociális szakmai partner,
1 sportegyesület,
1 kertészet vagy gazdaság,
1 e-sport/digitális közösség,
1–2 munkaerőpiaci partner.

A pilot célja nem pusztán a résztvevők támogatása, hanem egy később országosan alkalmazható modell gyakorlati tesztelése.

16. ÁLLAMI TÁMOGATÁS LEHETSÉGES MODELLJE

A hosszú távú cél egy olyan finanszírozási rendszer kialakítása lehet, amelyben az állam nem feltétlenül új intézményeket épít, hanem a már működő helyi közösségi kapacitásokat kapcsolja be.

Az állam finanszírozhatná például:

a koordinációt,
a szakmai szolgáltatásokat,
a résztvevők sportprogramját,
képzéseket,
munkareintegrációs programokat,
partneri szolgáltatásokat,
mérési és értékelési rendszereket.

Így egy helyi sportegyesület, kertészet vagy vállalkozás nem „drogrehabilitációs intézménnyé” válna, hanem akkreditált recovery-partnerként kapcsolódna be.

17. A ZMM SZEREPE

A Zöld Magyarország Mozgalom ebben a modellben elsősorban:

civil kezdeményező,
partnerszervező,
érdekképviseleti szereplő,
közösségépítő,
programfejlesztő,
kommunikációs partner,
valamint szakpolitikai javaslattevő

lehet.

A ZMM nem kívánja az egészségügyi vagy addiktológiai szakemberek szerepét átvenni.

Feladata inkább az lehet, hogy:

összekösse azokat a közösségeket és lehetőségeket, amelyek külön-külön már léteznek, de jelenleg nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz.

18. A PROGRAM FILOZÓFIÁJA

A ZMM álláspontja szerint a függőséggel élő ember nem kizárólag beteg, nem kizárólag „drogfogyasztó”, és nem kizárólag egy szociális probléma.

Ő elsősorban ember, akinek lehetőséget kell adni arra, hogy újra működőképes tagja legyen a közösségének.

Ezért a rehabilitációt nem kizárólag az egészségügyi rendszer feladatának tekintjük.

A tartós felépüléshez szükség lehet:

egészségügyre + közösségre + lakhatásra + munkára + oktatásra + sportra + emberi kapcsolatokra + célokra.

19. ZÁRÓ GONDOLAT

A ZMM által javasolt modell alapvető kérdése nem az:

„Hogyan tudjuk az embert elvenni a drogoktól?”