A Zöld Magyarország Mozgalom állásfoglalása egy naprakész, Kannabisz és Kender, Kistermelői és vidékgazdasági modellre.
Magyarország vidéki térségei az elmúlt évtizedekben jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesültek.
A mezőgazdaság koncentrációja, a feldolgozóipar visszaszorulása, a fiatalok elvándorlása és a helyi munkahelyek csökkenése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy számos vidéki közösség elveszítette gazdasági önállóságát.
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender egy olyan stratégiai növény lehet, amely egyszerre képes hozzájárulni a vidéki gazdaság újjáépítéséhez, a fenntartható ipar fejlesztéséhez és a helyi közösségek megerősítéséhez.
A cél nem egy új monokultúra létrehozása, hanem egy sokszínű, fenntartható és magas hozzáadott értéket előállító vidékgazdasági modell kialakítása, amelyben a megtermelt érték minél nagyobb része Magyarországon és a helyi közösségekben marad.
1. Családi gazdaságok megerősítése
A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb értékét a családi gazdaságok és a kisebb mezőgazdasági vállalkozások jelentik.
Nemcsak élelmiszert termelnek, hanem hozzájárulnak a vidéki közösségek fennmaradásához, a tájgazdálkodáshoz és a helyi gazdaság működéséhez.
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender olyan új lehetőséget kínál számukra, amely segíthet diverzifikálni a termelést, növelni a jövedelmezőséget és csökkenteni az egyoldalú piaci kitettséget.
A cél nem új monokultúrák kialakítása, hanem egy stabilabb és magasabb hozzáadott értéket termelő mezőgazdasági modell megteremtése.
Egyszerű és kiszámítható szabályozás
A kisebb gazdaságok számára az egyik legnagyobb akadályt gyakran az összetett engedélyezési és adminisztratív rendszer jelenti.
A ZMM olyan szabályozást támogat, amely:
- egyszerű és átlátható;
- digitálisan intézhető;
- kiszámítható;
- arányos adminisztratív terheket alkalmaz;
- gyors ügyintézést biztosít.
A szabályozásnak segítenie kell a jogkövető gazdálkodókat, nem pedig felesleges akadályokat állítani eléjük.
Szaktanácsadás és tudásátadás
Az ipari kender sikeres termesztéséhez megfelelő szakmai ismeretek szükségesek.
Ezért a ZMM támogatja egy országos Kender Szaktanácsadói Hálózat létrehozását, amely segítséget nyújtana:
- a megfelelő fajták kiválasztásában;
- a termesztéstechnológiában;
- a növényvédelemben;
- a betakarítás megszervezésében;
- a feldolgozókapacitások és piacok elérésében.
A tudásátadás jelentősen csökkentheti a kezdő termelők kockázatait.
Induló beruházások támogatása
Egy új növénykultúra bevezetése jelentős beruházásokat igényelhet.
A ZMM támogatja olyan célzott programok kialakítását, amelyek hozzájárulnak:
- vetőmag beszerzéséhez;
- termesztési eszközök fejlesztéséhez;
- betakarító gépek beszerzéséhez;
- szárító- és tárolókapacitások kialakításához;
- digitális technológiák bevezetéséhez.
A támogatások elsődleges kedvezményezettjei a kis- és közepes családi gazdaságok legyenek.
Fiatal gazdák ösztönzése
A magyar agrárium egyik legfontosabb feladata a generációváltás.
A ZMM támogatja:
- fiatal gazdák induló programjait;
- mentorálási rendszereket;
- gyakornoki képzéseket;
- agrárvállalkozási képzéseket;
- innovációs pályázatokat.
A modern és fenntartható kendertermesztés vonzó lehet a fiatal gazdálkodók számára.
Termelői együttműködések
A kisebb gazdaságok versenyképességét jelentősen javíthatja az összefogás.
A ZMM ösztönzi:
- termelői szövetkezetek létrehozását;
- közös gépparkok kialakítását;
- közös feldolgozókapacitások fejlesztését;
- közös logisztikai és értékesítési rendszereket.
Az együttműködés csökkenti a költségeket és erősíti a gazdák piaci pozícióját.
Kockázatkezelés
A mezőgazdasági termelést egyre inkább befolyásolja az időjárás, a klímaváltozás és a piaci bizonytalanság.
A ZMM ezért támogatja:
- kedvezményes agrárbiztosításokat;
- terméskiesési kockázatkezelést;
- piaci stabilizációs programokat;
- agrárkockázati alapok fejlesztését.
Ezek biztonságosabb működési környezetet teremthetnek a gazdálkodók számára.
A helyi gazdaság megerősítése
A családi gazdaságok fejlesztése túlmutat a mezőgazdaságon.
Erősíti a vidéki vállalkozásokat, növeli a foglalkoztatást, mérsékli az elvándorlást és hozzájárul ahhoz, hogy a megtermelt jövedelem nagyobb része helyben maradjon.
Az ipari kenderre épülő gazdasági modell így nemcsak új termelési lehetőséget, hanem a vidéki közösségek hosszú távú megerősítésének egyik eszközét is jelentheti.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a magyar vidék jövőjének alapját a megerősített családi gazdaságok jelentik.
Az ipari kender lehetőséget biztosíthat arra, hogy a kisebb gazdaságok magasabb hozzáadott értékű termelésbe kapcsolódjanak be, miközben megőrzik önállóságukat és erősítik a helyi gazdaságot.
A ZMM olyan agrárpolitikát támogat, amely a helyi tudásra, az együttműködésre és a fenntartható gazdálkodásra épít, mert egy versenyképes magyar kendergazdaság alapját több ezer sikeres családi vállalkozás adhatja.azdálkodást, a közösségi együttműködést és a vidéki társadalom hosszú távú megerősítését is.
Egy versenyképes magyar kendergazdaság alapja nem néhány nagy szereplő, hanem több ezer sikeresen működő családi gazdaság lehet.
2. A helyi feldolgozóipar újjáépítése
A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy számos alapanyagot alacsony feldolgozottsági szinten exportálunk, miközben a magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása és a hozzá kapcsolódó munkahelyek külföldön jönnek létre.
Ez különösen igaz lehet az ipari kenderre is, amennyiben Magyarország kizárólag alapanyag-termelő szerepet vállal.
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a jövő agrárpolitikájának egyik legfontosabb célja, hogy a megtermelt alapanyag minél nagyobb arányban Magyarországon kerüljön feldolgozásra.
A valódi gazdasági értéket ugyanis nem a nyersanyag értékesítése, hanem a késztermékek előállítása teremti meg.
A nyersanyag-export csökkentése
A ZMM olyan gazdaságpolitikát támogat, amely ösztönzi a hazai feldolgozókapacitások kiépítését és csökkenti az alacsony feldolgozottságú export arányát.
Ennek célja:
- a magasabb hozzáadott érték előállítása;
- a hazai vállalkozások erősítése;
- a magyar beszállítói láncok fejlesztése;
- az importfüggőség mérséklése.
A cél, hogy a magyar gazdák ne csupán alapanyagot, hanem késztermékeket is értékesíthessenek.
Regionális feldolgozóközpontok létrehozása
A ZMM támogatja kisebb, regionális feldolgozóközpontok létrehozását, amelyek a termőterületekhez közel működnek.
Ezek feladata lehet:
- a rost elsődleges feldolgozása;
- magkészítmények tisztítása;
- hidegen sajtolt kenderolaj előállítása;
- biomassza előkészítése;
- alapanyagok tárolása és csomagolása.
A helyi feldolgozás csökkenti a szállítási költségeket és növeli a vidéki foglalkoztatást.
Magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése
A kender értékét elsősorban a belőle előállított késztermékek jelentik.
A ZMM ösztönzi a hazai gyártást az alábbi területeken:
- építőipari alapanyagok;
- természetes hőszigetelő anyagok;
- textilipari termékek;
- papíripari alapanyagok;
- biokompozitok;
- kozmetikai alapanyagok;
- élelmiszeripari termékek;
- állattartási felhasználások.
Ez növeli a magyar ipar versenyképességét és csökkenti a nyersanyag-kivitelből fakadó gazdasági veszteséget.
Helyi értékláncok kialakítása
A ZMM célja, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés lehetőség szerint ugyanazon régióban történjen.
Ennek előnyei:
- több helyben maradó jövedelem;
- kisebb környezeti terhelés;
- rövidebb szállítási láncok;
- gyorsabb piaci reagálás;
- erősebb helyi gazdaság.
A helyi értékláncok növelik a vidéki közösségek gazdasági önállóságát.
Kis- és középvállalkozások bevonása
A feldolgozóipar fejlesztése nem épülhet kizárólag nagyvállalatokra.
A ZMM támogatja, hogy a beruházási programok elsődleges kedvezményezettjei legyenek:
- családi vállalkozások;
- helyi feldolgozóüzemek;
- szociális szövetkezetek;
- mezőgazdasági klaszterek;
- innovatív kis- és középvállalkozások.
A decentralizált iparfejlesztés ellenállóbb és kiegyensúlyozottabb gazdaságot eredményezhet.
Innováció és technológiai fejlesztés
A modern feldolgozóipar versenyképességéhez korszerű technológiák alkalmazására van szükség.
A ZMM ösztönzi:
- automatizált feldolgozósorok telepítését;
- energiahatékony technológiák alkalmazását;
- digitális termelésirányítást;
- kutatás-fejlesztési együttműködéseket;
- új termékek fejlesztését.
A technológiai innováció növeli a termelékenységet és javítja a magyar vállalkozások exportképességét.
Export helyett magyar márkák
A ZMM szerint hosszú távon nem elegendő alapanyagot exportálni. Magyar tulajdonú vállalkozásoknak saját márkákkal és késztermékekkel kell megjelenniük a nemzetközi piacokon.
Ezért támogatjuk:
- magyar kendermárkák kialakítását;
- eredetvédelmi rendszerek fejlesztését;
- minőségi tanúsításokat;
- exportmarketing programokat;
- nemzetközi szakkiállításokon való megjelenést.
A cél, hogy a „Made in Hungary” a kenderiparban is a minőség és az innováció szinonimájává váljon.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a magyar kendergazdaság jövője nem a nyersanyag-exportban, hanem a hazai feldolgozóipar újjáépítésében rejlik.
A megtermelt alapanyagból Magyarországon kell létrejönniük azoknak a magas hozzáadott értékű termékeknek, amelyek munkahelyeket teremtenek, növelik a vidéki jövedelmeket és erősítik a nemzetgazdaság versenyképességét.
A ZMM olyan gazdaságfejlesztési modellt támogat, amely a helyi feldolgozásra, a magyar tulajdonú vállalkozásokra és az innovációra épít, mert a vidéki fejlődés kulcsa nem a több nyersanyag-export, hanem a több magyar késztermék.
3. Regionális kenderipari „klaszterek” és termelői együttműködések
A modern mezőgazdaságban egyetlen gazdaság ritkán képes önállóan lefedni a teljes termelési és feldolgozási láncot.
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender fejlődésének alapja a termelők, feldolgozók, kutatóintézetek és vállalkozások közötti együttműködés.
A cél olyan regionális kenderipari klaszterek létrehozása, amelyekben a résztvevők közösen fejlesztik a termelést, osztják meg az infrastruktúrát és hatékonyabban jelennek meg a piacon.
Termelői összefogás
A kisebb gazdaságok versenyképességét jelentősen javíthatja az együttműködés.
A ZMM támogatja:
- termelői szövetkezetek létrehozását;
- közös gépparkok kialakítását;
- közös szárító- és tárolókapacitásokat;
- közös beszerzési és értékesítési rendszereket.
Az összefogás csökkenti a költségeket és javítja a gazdák piaci alkupozícióját.
Regionális feldolgozó „klaszterek”
A klaszterek nemcsak a termelést, hanem a feldolgozást is összekapcsolják.
Résztvevői lehetnek:
- gazdálkodók;
- feldolgozóüzemek;
- laboratóriumok;
- egyetemek;
- önkormányzatok;
- logisztikai vállalkozások.
Az együttműködés gyorsabb innovációt és stabilabb beszállítói hálózatot eredményezhet.
Tudásmegosztás és innováció
A klaszterek fontos szerepet játszhatnak az új technológiák terjesztésében.
A ZMM ösztönzi:
- szakmai képzések szervezését;
- közös kutatás-fejlesztési projekteket;
- egyetemi együttműködéseket;
- nemzetközi tapasztalatcserét.
A közös tudás növeli az egész ágazat versenyképességét.
Közös piaci megjelenés
Az együttműködés lehetőséget teremt arra is, hogy a kisebb termelők egységes minőségi követelmények mellett jelenjenek meg a piacon.
Ez elősegítheti:
- közös márkák kialakítását;
- exportprogramok indítását;
- közös marketingtevékenységet;
- stabil beszállítói kapcsolatok kiépítését.
A nagyobb piaci volumen és az egységes minőség növeli a magyar termékek versenyképességét.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a jövő sikeres kendergazdasága az együttműködésre épül.
A regionális „klaszterek” és termelői összefogások lehetővé teszik, hogy a kisebb gazdaságok is versenyképes szereplőkké váljanak, miközben erősítik a helyi gazdaságot, elősegítik az innovációt és növelik a magyar kenderipar nemzetközi versenyképességét.
4. Vidéki munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés
A vidéki térségek egyik legnagyobb kihívása a munkahelyek hiánya és a fiatalok elvándorlása. A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kenderre épülő gazdaság nemcsak mezőgazdasági lehetőség, hanem olyan új gazdasági ágazat, amely számos különböző szakmában teremthet hosszú távú foglalkoztatást.
A cél nem kizárólag új munkahelyek létrehozása, hanem olyan helyi gazdaság kialakítása, amely stabil megélhetést biztosít és erősíti a vidéki közösségek önállóságát.
A teljes értéklánc foglalkoztatási hatása
Az ipari kender értéklánca jóval túlmutat a termesztésen. Új munkahelyek jöhetnek létre:
- mezőgazdasági termelésben;
- feldolgozóiparban;
- logisztikában;
- laboratóriumi szolgáltatásokban;
- építőiparban;
- élelmiszer- és kozmetikai iparban;
- kutatás-fejlesztésben;
- kereskedelemben.
Ez hozzájárulhat a vidéki gazdaság sokszínűbbé és ellenállóbbá tételéhez.
Helyi vállalkozások fejlesztése
A ZMM támogatja, hogy az iparág fejlődésének elsődleges haszonélvezői a helyi kis- és középvállalkozások legyenek.
Ennek érdekében ösztönözni kell:
- új vállalkozások alapítását;
- családi vállalkozások bővítését;
- helyi beszállítói hálózatok kialakítását;
- vállalkozásfejlesztési programokat.
A helyi tulajdonú vállalkozások erősítik a települések gazdasági stabilitását.
A fiatalok helyben tartása
A vidéki népesség megtartásának egyik kulcsa a kiszámítható megélhetés.
A ZMM támogatja:
- fiatal vállalkozók ösztönzését;
- agrár-startup programokat;
- szakmai képzéseket;
- gyakornoki lehetőségeket;
- innovációs pályázatokat.
A korszerű zöldgazdaság vonzó életpályát kínálhat a következő generáció számára.
Helyi gazdasági önállóság
Az erős vidéki gazdaság alapja, hogy a megtermelt érték minél nagyobb része helyben maradjon.
Ez elősegítheti:
- a települések adóbevételeinek növekedését;
- a helyi szolgáltatások fejlődését;
- a vállalkozások együttműködését;
- a közösségek gazdasági ellenálló képességének erősödését.
A helyi gazdaság fejlődése a vidéki életminőség javulásához is hozzájárul.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a vidéki munkahelyteremtés nem kizárólag mezőgazdasági kérdés, hanem a helyi gazdaság egészének fejlesztéséről szól.
Az ipari kenderre épülő értéklánc új vállalkozásokat, korszerű munkahelyeket és hosszú távú fejlődési lehetőségeket teremthet.
A ZMM olyan gazdaságpolitikát támogat, amely a helyi közösségek megerősítésére, a magyar vállalkozások fejlődésére és a vidéki Magyarország versenyképességének növelésére épül.
5. Az Európai Unió agrártámogatásainak hatékony felhasználása
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) és a vidékfejlesztési programok jelentős forrásokat biztosítanak a mezőgazdaság modernizációjára, az innovációra és a fenntartható gazdálkodás támogatására.
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint Magyarországnak tudatosabban kell kihasználnia ezeket a lehetőségeket annak érdekében, hogy az ipari kender a vidékgazdaság egyik új kitörési pontjává válhasson.
A cél nem csupán támogatások lehívása, hanem olyan beruházások ösztönzése, amelyek hosszú távon is versenyképes és önfenntartó gazdaságot eredményeznek.
A KAP-források célzott felhasználása
A ZMM támogatja, hogy az ipari kenderrel kapcsolatos fejlesztések kiemelt helyet kapjanak a Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásában.
A támogatások elsősorban irányuljanak:
- termesztési beruházásokra;
- feldolgozóipari fejlesztésekre;
- korszerű gépesítésre;
- digitalizációra;
- fenntartható gazdálkodási technológiákra.
A cél, hogy a támogatások valódi gazdasági értéket teremtsenek.
Fiatal gazdák és új belépők támogatása
A mezőgazdaság jövője a következő generáció kezében van.
A ZMM ösztönzi olyan programok kialakítását, amelyek segítik:
- fiatal gazdák indulását;
- új vállalkozások létrehozását;
- birtokfejlesztést;
- szakmai továbbképzést;
- innovatív gazdálkodási modellek bevezetését.
A generációváltás nélkülözhetetlen a vidéki térségek hosszú távú fejlődéséhez.
Innováció és digitalizáció
Az uniós támogatásoknak ösztönözniük kell a korszerű technológiák alkalmazását.
A ZMM támogatja:
- precíziós mezőgazdasági rendszereket;
- digitális gazdaságirányítást;
- energiahatékony technológiákat;
- automatizált feldolgozási megoldásokat;
- kutatás-fejlesztési együttműködéseket.
A modern technológiák növelik a termelékenységet és csökkentik a környezeti terhelést.
Fenntartható vidékfejlesztés
A támogatási rendszernek nemcsak a termelést, hanem a vidéki közösségek megerősítését is szolgálnia kell.
Ennek része lehet:
- helyi feldolgozóüzemek fejlesztése;
- termelői együttműködések támogatása;
- munkahelyteremtés;
- környezetbarát gazdálkodás;
- helyi gazdaságok versenyképességének növelése.
Így az uniós források hosszú távon is fenntartható fejlődést eredményezhetnek.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az európai agrártámogatások nem pusztán pénzügyi forrást, hanem stratégiai lehetőséget jelentenek a magyar vidék megújítására.
A támogatások felhasználásának célja nem a rövid távú termelésnövelés, hanem egy korszerű, innovatív és fenntartható kendergazdaság kialakítása, amely erősíti a családi gazdaságokat, fejleszti a feldolgozóipart és hozzájárul a vidéki Magyarország hosszú távú versenyképességéhez.
6. Fenntartható és körforgásos vidékgazdaság
A vidéki gazdaság hosszú távú sikerének alapja, hogy a termelés ne csupán gazdaságilag, hanem környezeti szempontból is fenntartható legyen. A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender olyan növény, amely jól illeszkedik a körforgásos gazdaság elveihez, hiszen szinte minden része hasznosítható, így minimálisra csökkenthető a hulladékképződés.
A cél egy olyan gazdasági modell kialakítása, amely egyszerre növeli a vidéki jövedelmeket, csökkenti a környezeti terhelést és hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A növény teljes hasznosítása
Az ipari kender egyik legnagyobb előnye, hogy minden része feldolgozható.
Hasznosítható:
- a rost;
- a pozdorja;
- a mag;
- a magolaj;
- a fehérjedús pogácsa;
- a levelek és egyéb növényi részek.
Ez jelentősen növeli a termesztés gazdasági hatékonyságát.
Körforgásos gazdasági szemlélet
A ZMM támogatja olyan termelési modellek kialakítását, amelyekben a melléktermékek újra alapanyagként jelennek meg más iparágakban.
Ez hozzájárulhat:
- a hulladék csökkentéséhez;
- az erőforrások hatékonyabb felhasználásához;
- az előállítási költségek mérsékléséhez;
- a fenntartható ipar fejlődéséhez.
Környezetbarát termelés
A kendertermesztés megfelelő gazdálkodási gyakorlat mellett hozzájárulhat a fenntartható mezőgazdasághoz.
A ZMM ösztönzi:
- a talajkímélő művelést;
- a vetésforgó alkalmazását;
- a víztakarékos technológiákat;
- az energiahatékony feldolgozást;
- a megújuló energiaforrások használatát.
A cél a természeti erőforrások hosszú távú megőrzése.
Helyi értékteremtés
A fenntartható gazdaság egyik alapelve, hogy a megtermelt érték minél nagyobb része a helyi közösségekben maradjon.
Ez elősegítheti:
- a vidéki vállalkozások fejlődését;
- a helyi foglalkoztatás bővülését;
- a rövid ellátási láncok kialakulását;
- a települések gazdasági önállóságának erősödését.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a fenntartható vidékgazdaság nem csupán a termelés növeléséről, hanem az erőforrások felelős felhasználásáról és a helyi közösségek megerősítéséről szól.
Az ipari kenderre épülő körforgásos modell egyszerre szolgálhatja a gazdasági fejlődést, a környezet védelmét és a vidéki térségek hosszú távú versenyképességét.
7. Oktatás, szakképzés és tudásátadás
A vidéki gazdaság fejlődésének egyik alapfeltétele a megfelelő szakmai tudás.
Az ipari kender sikeres termesztése és feldolgozása korszerű agrár-, műszaki és gazdasági ismereteket igényel, ezért a Zöld Magyarország Mozgalom szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a képzésre és a tudásátadásra.
A cél olyan tudásalapú ágazat kialakítása, amely képes alkalmazkodni a piaci, technológiai és környezeti változásokhoz.
Korszerű agrárképzés
A ZMM támogatja, hogy az ipari kender termesztése és feldolgozása megjelenjen:
- agrárszakképzésekben;
- technikumi oktatásban;
- egyetemi képzésekben;
- felnőttképzési programokban.
A jól képzett szakemberek jelentik az ágazat hosszú távú fejlődésének alapját.
Gyakorlati tudásátadás
A képzésnek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is biztosítania kell.
Ezért támogatjuk:
- mintagazdaságok létrehozását;
- bemutató üzemek működtetését;
- szakmai nyílt napokat;
- gyakorlati képzéseket;
- gazdafórumok szervezését.
A közvetlen tapasztalatszerzés felgyorsíthatja az új technológiák elterjedését.
Egyetemek és kutatóintézetek bevonása
A ZMM fontosnak tartja a felsőoktatás és a mezőgazdaság szoros együttműködését.
Ennek része lehet:
- közös kutatási projektek;
- hallgatói gyakornoki programok;
- technológiafejlesztés;
- szakmai konferenciák;
- nemzetközi együttműködések.
Az oktatás és a kutatás összekapcsolása növeli az ágazat versenyképességét.
Digitális tudásmegosztás
A korszerű gazdálkodás egyre inkább digitális eszközökre épül.
A ZMM támogatja:
- online tudásbázisok létrehozását;
- digitális szaktanácsadást;
- e-learning képzéseket;
- szakmai adatbázisok fejlesztését.
Így a legfrissebb szakmai ismeretek az ország bármely részén elérhetővé válhatnak.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a tudás a magyar kendergazdaság legfontosabb erőforrása.
A korszerű oktatás, a gyakorlati képzés és a kutatás-fejlesztés támogatása nélkül nem építhető versenyképes és fenntartható ágazat.
A ZMM olyan tudásalapú vidékgazdaságot támogat, amelyben a gazdálkodók, a kutatók és az oktatási intézmények együtt alakítják a magyar kenderipar jövőjét.
8. Termelői szövetkezetek és új együttműködési modellek
A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy a kisebb gazdaságok önállóan gyakran nem rendelkeznek elegendő tőkével, infrastruktúrával vagy piaci erővel ahhoz, hogy versenyképesen működjenek. A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender ágazat fejlődésének egyik kulcsa a korszerű termelői együttműködések kialakítása.
A cél nem a múltból ismert kötelező szövetkezeti rendszerek visszaállítása, hanem olyan önkéntes, piaci alapon működő együttműködések létrehozása, amelyek növelik a gazdálkodók versenyképességét és csökkentik működési költségeiket.
Közös infrastruktúra
A kisebb gazdaságok számára számos beruházás önállóan nem gazdaságos.
Ezért a ZMM támogatja közösen működtetett:
- gépparkok;
- szárítóüzemek;
- tárolókapacitások;
- feldolgozóüzemek;
- laboratóriumi szolgáltatások;
- logisztikai központok
létrehozását.
A közös infrastruktúra csökkenti a beruházási költségeket és javítja a termelés hatékonyságát.
Közös beszerzés és értékesítés
Az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók kedvezőbb feltételekkel szerezzék be a termeléshez szükséges eszközöket és erősebb piaci pozícióból értékesítsék termékeiket.
A ZMM ösztönzi:
- közös vetőmag-beszerzést;
- közös géphasználatot;
- közös marketinget;
- közös exporttevékenységet;
- hosszú távú beszállítói szerződések kialakítását.
Ez növeli a kisgazdaságok alkupozícióját és jövedelmezőségét.
Helyi feldolgozó szövetkezetek
A ZMM szerint a jövő vidéki gazdaságának fontos szereplői lehetnek a helyi feldolgozó szövetkezetek, amelyek nemcsak alapanyagot gyűjtenek, hanem saját termékeket is előállítanak.
Ez elősegítheti:
- a magasabb hozzáadott értékű termelést;
- a helyi márkák kialakítását;
- új munkahelyek létrejöttét;
- a vidéki vállalkozások fejlődését.
Demokratikus működés és önkéntesség
A ZMM kizárólag olyan szövetkezeti modellt támogat, amely az önkéntes tagságra, az átlátható működésre és a demokratikus döntéshozatalra épül.
Az együttműködések alapelvei:
- önkéntes csatlakozás;
- egyenlő tagsági jogok;
- átlátható gazdálkodás;
- tisztességes nyereségmegosztás;
- szakmai önállóság megőrzése.
A cél a gazdálkodók együttműködésének ösztönzése, nem pedig a gazdaságok önállóságának korlátozása.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint a XXI. századi termelői szövetkezetek a közös fejlődés eszközei, nem pedig a múlt kényszerű modelljeinek folytatásai. Az önkéntes együttműködés lehetővé teszi, hogy a családi gazdaságok megőrizzék önállóságukat, miközben közösen hozzáférnek olyan infrastruktúrához, technológiákhoz és piacokhoz, amelyeket egyedül nem tudnának elérni.
A ZMM olyan modern szövetkezeti rendszert támogat, amely erősíti a vidéki közösségeket, növeli a gazdaságok versenyképességét és hozzájárul egy fenntartható, magas hozzáadott értékű magyar kendergazdaság kialakításához.
9. Nemzeti Kenderfejlesztési Program
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint az ipari kender ágazat fejlődéséhez nem elegendő az egyes támogatási programok vagy jogszabályi módosítások bevezetése. Hosszú távú eredmények csak egy összehangolt nemzeti fejlesztési stratégia keretében érhetők el, amely összekapcsolja a mezőgazdaságot, az ipart, a kutatást, az oktatást és a vidékfejlesztést.
A ZMM ezért egy átfogó Nemzeti Kenderfejlesztési Program létrehozását támogatja, amely világos célokat, mérhető eredményeket és kiszámítható fejlesztési irányokat határoz meg.
Stratégiai fejlesztési célok
A program elsődleges célja egy versenyképes, fenntartható és magas hozzáadott értéket előállító magyar kendergazdaság kialakítása.
Ennek érdekében támogatni kell:
- a hazai termesztés bővítését;
- a feldolgozóipar fejlesztését;
- a kutatás-fejlesztést;
- a vidéki vállalkozások megerősítését;
- az exportképesség növelését.
Ágazati együttműködés
A programnak össze kell kapcsolnia a legfontosabb szereplőket.
Ide tartoznak:
- családi gazdaságok;
- feldolgozóüzemek;
- egyetemek;
- kutatóintézetek;
- önkormányzatok;
- szakmai szervezetek;
- vállalkozások.
Az együttműködés gyorsabb fejlődést és hatékonyabb forrásfelhasználást tesz lehetővé.
Beruházások ösztönzése
A ZMM támogatja olyan fejlesztési programok indítását, amelyek elősegítik:
- új feldolgozóüzemek létrehozását;
- korszerű gépek beszerzését;
- logisztikai fejlesztéseket;
- energiahatékony technológiák alkalmazását;
- digitális megoldások bevezetését.
A beruházások növelik az ágazat versenyképességét és a vidéki foglalkoztatást.
Mérhető eredmények
A programnak világos, nyomon követhető célokat kell kitűznie.
Érdemes rendszeresen értékelni:
- a termesztett terület nagyságát;
- a feldolgozott termékek arányát;
- a létrejött munkahelyeket;
- az exportteljesítményt;
- a kutatás-fejlesztési eredményeket.
A rendszeres értékelés biztosítja, hogy a fejlesztések valóban elérjék céljukat.
ZMM álláspont
A Zöld Magyarország Mozgalom szerint Magyarországnak hosszú távú, összehangolt kenderfejlesztési stratégiára van szüksége.
Egy Nemzeti Kenderfejlesztési Program képes lehet összekapcsolni a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart, a kutatást és a vidékfejlesztést, miközben új munkahelyeket teremt, növeli a hazai hozzáadott értéket és erősíti Magyarország versenyképességét a gyorsan fejlődő európai kendergazdaságban.
A ZMM célja, hogy a kender a fenntartható gazdasági fejlődés és a vidéki megújulás egyik meghatározó pillérévé váljon.
ZMM zárónyilatkozat
A Zöld Magyarország Mozgalom hisz abban, hogy Magyarország mezőgazdaságának és vidéki gazdaságának jövője a helyi értékteremtésben, az együttműködésben és az innovációban rejlik.
Az ipari kender erre valós lehetőséget kínál, amennyiben fejlődését tudományos alapokra épülő, átlátható és hosszú távú szakpolitika támogatja.
A ZMM olyan vidékgazdasági modellt támogat, amely megerősíti a családi gazdaságokat, fejleszti a hazai feldolgozóipart, ösztönzi a kutatást és az innovációt, valamint biztosítja, hogy a megtermelt érték minél nagyobb része Magyarországon maradjon.
Meggyőződésünk, hogy ezzel nemcsak egy új mezőgazdasági ágazat fejlődését segíthetjük elő, hanem hozzájárulhatunk egy élhetőbb, versenyképesebb és fenntarthatóbb magyar vidék megteremtéséhez.
A jövő magyar kendergazdasága nem a mennyiségről, hanem a minőségről; nem az olcsó alapanyag-exportól, hanem a tudásról, a feldolgozásról és a helyben megteremtett értékről kell, hogy szóljon.
Ez a Zöld Magyarország Mozgalom 2026-os kistermelői és vidékgazdasági programjának alapvető küldetése.
Szerző: Földessi Dávid