A Zöld Magyarország Mozgalom becslése szerint egy szigorúan szabályozott magyarországi orvosi kannabiszprogram rövid–középtávon 150–300 ezer beteg számára teremthetne reális hozzáférést. A potenciálisan érintett betegpopuláció ennél jóval nagyobb lehet.
Magyarországon az orvosi kannabiszról szóló vita gyakran két szélsőség között mozog: vagy csodaszerként beszélnek róla, vagy úgy tesznek, mintha semmilyen helye nem lenne a modern orvoslásban.
Egyik állítás sem pontos.
Az orvosi kannabisz nem univerzális gyógyszer, és nem minden beteg számára megfelelő kezelés. Ugyanakkor több országban már szabályozott egészségügyi rendszer része, meghatározott indikációk mellett.
A Négyhúsz augusztus 3-i elemzése éppen ezt a kérdést vizsgálta: hány magyar beteget érinthetne egy szabályozott orvosi kannabiszprogram?
Nem egymillió receptet jelent
A Négyhúsz becslése szerint Magyarországon 800 ezer és 1,5 millió közé tehető azoknak az embereknek a száma, akik olyan betegséggel vagy tünetegyüttessel élnek, amelynél a nemzetközi gyakorlat alapján az orvosi kannabisz legalább felmerülhet terápiás lehetőségként.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 1,5 millió embernek kannabiszt kellene felírni.
Ez a különbség szakmailag alapvető.
A betegcsoportok között ugyanis jelentős átfedés van. Egy daganatos beteg például krónikus vagy neuropátiás fájdalommal is élhet, ezért az egyes kategóriákat nem lehet egyszerűen összeadni.
Ráadásul az orvosi kannabisz a legtöbb szabályozott rendszerben nem első vonalbeli kezelés.
Jellemzően akkor merül fel, ha a hagyományos terápiák nem megfelelően hatékonyak, nem tolerálhatók, vagy az adott beteg esetében más terápiás lehetőségek kimerültek.
Kik lehetnek érintettek?
A potenciálisan érintett betegcsoportok között találhatók például:
- krónikus fájdalommal élők,
- neuropátiás fájdalomban szenvedők,
- daganatos betegek bizonyos tüneteikkel,
- szklerózis multiplexben élők,
- gyógyszerrezisztens epilepsziával élő betegek,
- Parkinson-kór egyes tüneteivel élők,
- Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosában szenvedők,
- fibromyalgiával élők,
- gerincvelő-sérüléshez társuló spaszticitásban szenvedők,
- valamint bizonyos palliatív ellátásban részesülő betegek.
A bizonyítékok azonban nem minden indikáció esetében azonos erősségűek. Ezért nem lenne szakmailag korrekt minden felsorolt betegséget automatikusan „kannabisz-indikációnak” nevezni.
🇭🇺 A ZMM becslése: 150–300 ezer ténylegesen elérhető beteg
A Zöld Magyarország Mozgalom a rendelkezésre álló adatokból kiindulva azt tartja reálisnak, hogy:
150–300 ezer magyar beteg
lehetne az a nagyságrend, amely egy megfelelően kialakított, szakorvosi indikációkra, kontrollált készítményekre és rendszeres utánkövetésre épülő magyar orvosi kannabiszprogramban reálisan hozzáférési lehetőséghez juthatna.
Ez nem hivatalos betegnyilvántartási adat, hanem ZMM-szakpolitikai becslés, amely a Négyhúsz által meghatározott 100–300 ezres potenciális felírási körből indul ki, és a szabályozott hozzáférés fokozatos bevezetésével számol.
Vagyis három különböző számot érdemes egymástól elválasztani:
| Betegcsoport | Becsült nagyságrend |
|---|---|
| Potenciálisan érintett betegpopuláció | 800 000–1 500 000 fő |
| Szigorú indikáció mellett potenciálisan felírható | 100 000–300 000 fő |
| ZMM által reális rövid–középtávú hozzáférési kör | 150 000–300 000 fő |
Nem 1,5 millió kannabiszreceptet akarunk.
Hanem azt akarjuk, hogy egy beteg se legyen kizárva egy potenciálisan hasznos terápiás lehetőségből pusztán azért, mert Magyarországon a szabályozás évtizedekkel lemaradt a tudomány és az európai gyakorlat mögött.
Mit jelentene ez a gyakorlatban?
Egy magyar orvosi kannabiszprogramnak nem abból kellene kiindulnia, hogy:
„Kannabisz = drog, tehát tilos.”
Hanem abból, hogy:
„Milyen betegnek, milyen készítményt, milyen indikációban, milyen dózisban és milyen orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni?”
Ez már valódi egészségpolitikai kérdés.
A rendszerben helye lehetne:
szakorvosi indikációnak → receptnek → gyógyszerészeti minőségű készítménynek → laboratóriumi ellenőrzésnek → betegkövetésnek → hatásossági és mellékhatás-monitorozásnak.
Pontosan ez különbözteti meg az orvosi kannabiszt az illegális rekreációs piacon vásárolt kannabisztól.
A magyar beteg ma nem egyenlő az európai beteggel
A Négyhúsz által összegzett nemzetközi gyakorlatban több európai országban működik szabályozott hozzáférés, többek között Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Csehországban, Portugáliában, Lengyelországban és Máltán.
Magyarországon ezzel szemben a hozzáférés rendkívül korlátozott.
Ez nem pusztán kannabiszpolitikai kérdés.
Betegjogi kérdés is.
Ha egy másik európai országban egy megfelelően kivizsgált beteg szakorvosi kontroll mellett hozzájuthat egy számára indokolt kannabisz-alapú készítményhez, akkor jogos kérdés:
Miért ne kaphatná meg ugyanezt a lehetőséget egy magyar beteg?
Nem csodaszer. Nem ördögtől való.
A ZMM szerint az orvosi kannabiszról ugyanazzal a mércével kell beszélni, mint bármely más gyógyszeres terápiáról.
Ahol van bizonyíték, ott használjuk.
Ahol bizonytalan a bizonyíték, ott kutassunk.
Ahol kockázat van, ott szabályozzunk.
Ahol nincs megfelelő indikáció, ott ne írjuk fel.
Ez sokkal értelmesebb megközelítés, mint egy teljes terápiás területet egyszerűen politikai vagy ideológiai okokból kizárni.
A szklerózis multiplex például jól dokumentált terület: magyar epidemiológiai kutatások alapján körülbelül 10 ezer ember élhet SM-mel Magyarországon, és az orvosi kannabisz bizonyos SM-hez társuló tünetek, különösen a spaszticitás kezelésében több országban is alkalmazott lehetőség.
A daganatos betegségek esetében pedig 2024-ben 69 410 új rosszindulatú daganatos esetet regisztráltak Magyarországon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindegyik beteg számára kannabiszkezelés lenne indokolt; a kannabisz-alapú gyógyszerek szerepe elsősorban bizonyos tünetek, például kemoterápia okozta hányinger és egyes fájdalmak kezelésében merülhet fel.
A kérdés már nem az, hogy vannak-e ilyen betegek
Vannak. Több százezren.
A kérdés az, hogy Magyarország hajlandó-e végre létrehozni egy olyan rendszert, amelyben:
🌱 a beteg döntését tiszteletben tartják,
👨⚕️ az orvos dönt szakmai alapon,
🧪 a készítményt laboratóriumban ellenőrzik,
📋 az alkalmazást nyomon követik,
⚖️ a hozzáférést pedig nem ideológia, hanem bizonyíték szabályozza.
A ZMM nem azt állítja, hogy 1,5 millió magyar embernek kannabiszra van szüksége.
Azt állítjuk, hogy akár 800 ezer–1,5 millió ember is lehet olyan betegséggel vagy tünettel érintett, amelynél a kannabisz-alapú gyógyszeres kezelés egyáltalán szóba kerülhet, és ezen belül nagyságrendileg 150–300 ezer beteg számára lehet reális a szabályozott hozzáférés egy megfelelő magyar rendszerben.
Ez már nem egy szűk aktivista ügy.
Ez több százezer magyar beteg egészséghez és önrendelkezéshez való jogának kérdése.
A Zöld Magyarország Mozgalom álláspontja egyszerű:
A beteg döntsön az orvosával együtt. Ne a büntetőjog döntsön helyettük.
Források
A cikk alapjául szolgáló Négyhúsz-elemzés a nemzetközi indikációkat és hazai egészségügyi adatokat felhasználva 800 ezer–1,5 millió potenciálisan érintett beteget, illetve 100–300 ezer potenciális felírási kört becsül.
A KSH/Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2024-ben 69 410 új rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltak Magyarországon.
A magyarországi SM-prevalenciát vizsgáló kutatások nagyságrendileg 10 ezer érintett magyar beteget valószínűsítenek.
Forrás: Négyhúsz – Akár másfél millió magyar beteg is érintett lehet!